Kedves Hallgatók!

Szuper dolog, hogy az MI  villámgyorsan képes átfésülni az internetet és listákat gyártani, de ha szakdolgozatról vagy egy komolyabb egyetemi beadandóról van szó, a „bizalom, de ellenőrzés” elve életmentő lehet. 

Folyamatosan alkalmazzuk a kapott adatoknál a forráskritikát.

Egyre többször találkozunk könyvtárban azzal a problémával, hogy a hallgató megjelenek egy listával és a fele sem igaz a rajta szereplő adatokból.

Hogy miért is van ez?

Mert elkészítetti a hallgató az MI segítségével a szakirodalom listáját és úgy gondolja, hogy ez neki nagyon jó lesz. És mikor nem találja a keresett dokumentumot, akkor meglepődik.

Ezek után az útja (legjobb esetben) a könyvtárba vezet, ahol felhúzott szemöldökökkel és ráncos homlokkal találkozik. Nem létező dokumentumot a sokat látott könyvtáros sem talál meg.

Összefoglaló arról, hogy mire figyelünk (az összefogalló MI segítségével készült, hisz mi is használjuk):

Az MI alapvetően egy valószínűségszámítási modell: azt találja ki, mi a következő leglogikusabb szó vagy név. Emiatt gyakran előfordul, hogy:

• Létező szerzőkhöz nem létező műveket társít.

• Kitalál hihetőnek tűnő folyóiratneveket és évszámokat.

• Összemixel két különböző tanulmányt egy harmadikká. Ha egy olyan forrásra hivatkozol, ami a valóságban nem létezik, az az oktató szemében azonnal hiteltelenné teszi az egész munkádat.

Minden egyetem és tanszék más-más hivatkozási stílust (APA, Harvard, MLA, Chicago stb.) követel meg. Bár az MI ismeri ezeket, gyakran:

• Rossz helyre teszi a pontot vagy a vesszőt.

• Nem megfelelően kezeli az et al. használatát.

• Összekeveri a magyar és az angol nyelvű hivatkozási konvenciókat (pl. dátumformátumok).

Az MI nem „érti” a témádat, csak kulcsszavak alapján keres. Lehet, hogy egy forrás címe passzol a dolgozatodhoz, de a tartalma:

• Már elavult (pl. egy 20 éves technológiai cikk).

• Tudományosan nem elég megalapozott (pl. egy blogposztot ajánl tudományos folyóirat helyett).

• Egészen más szempontból közelíti meg a kérdést, mint ahogy te szeretnéd.

• Létezik egyáltalán? Másold be a címet a Google Scholarba vagy az egyetemi könyvtár keresőjébe. Ha nincs találat, töröld!

• Működik a DOI/Link? Az MI gyakran generál halott linkeket vagy kitalált DOI azonosítókat. Mindig kattints rájuk!

• Elsődleges forrás? Ne csak a listát fogadd el: nézz bele a cikkbe, hogy valóban azt állítja-e, amit te írni szeretnél.

• Frissesség: Ellenőrizd a kiadás évét. A te témádban releváns még egy 10-15 éves forrás?

Pro tipp: Használd az MI-t arra, hogy ötleteket adjon, milyen kulcsszavakkal keress rá valódi adatbázisokban (mint a JSTOR, ResearchGate vagy az Arcanum), de a végső listát te magad építsd fel.

A forrásban szereplő adatokért mindenki saját maga felel.  

 Amit ajánlunk a számotokra:

• Egyetemi polgárként használjátok a ScopusAI funkcióját, hisz valós és tudományos tartalmakkal dolgozik. Sokat segíthet a témában.